Törvényszéki boncolás

A törvényszéki patológus túlmutat a puszta halál okán; meg kell állapítania minden olyan tényt, halálos és nem halálos, amelyek bármilyen módon befolyásolhatják a büntető- vagy polgári peres eljárást. A halál oka nem derül ki automatikusan, amikor a holttestet felnyitják; ez nem egy elszigetelt, kézzelfogható és körülhatárolt egység; ez egy fogalom – egy vélemény – a mechanizmusról vagy a történésről, és mint ilyen, alkalmanként eltérő értelmezéseknek van kitéve. A jogi boncolás aprólékos, részletes leírásokat, méréseket és dokumentációt igényel.

A törvényszéki boncolás célja annak megállapítása, hogy a halál természetes okokra vezethető-e vissza vagy sem. Az igazságügyi orvosszakértői ügyekben a haláleset helyszínének vizsgálatában szerzett tapasztalat fontos, mivel a halál körülményeinek értékelése döntő lehet a halál módjának – pl. öngyilkosság – megállapításában. A boncolás önmagában nem feltétlenül képes a szándék meghatározására, míg a helyszín és a körülmények egyértelmű bizonyítékot szolgáltathatnak. Az orvosszakértői boncolás során fontos a fényképes dokumentáció. Az igazságügyi boncolásnak mindig teljes körűnek kell lennie ahhoz, hogy kizárható legyen a halál bármely más, esetlegesen közrejátszó oka, ezért soha nem korlátozódhat részleges vizsgálatra. Az elhunyt és a holttestből vett valamennyi minta azonosítása kritikus fontosságú; ha lehetséges, meg kell állapítani a halál időpontját és a vércsoportot. Minden boncolásnál, de különösen a törvényszéki eseteknél a megállapításokat az eljárás tényleges végrehajtása során gyorsírónak vagy rögzítő eszköznek kell diktálni. A feljegyzés gyakran válik jogi bizonyítékká, ezért annak teljesnek és pontosnak kell lennie.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.